(Részlet a Pedagógiai programból)

A tantárgyi teljesítmények értékelése

Érdemjegyek a tanulás-tanítás folyamatában.

Az egyes tantárgyak tanulás-tanítási folyamatának zárt szabályozási körében a lehetséges legtöbb visszajelzésre, visszacsatolásra törekszünk. Adminisztratív formában is indokolt ezen alapelv realizálására ösztönözni (kiegészítve az előzőkben az ellenőrzési módokról elmondottakat):

• heti egy-két órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjegy szerzendő (kellő tervszerűséggel);
• heti három-, vagy többórás tantárgy esetében félévente legalább négy érdemjegy szükséges a félévi (év végi) osztályozáshoz;
• a témazáró dolgozatok száma legalább annyi legyen a tanév során, mint a tantárgy heti óraszáma;
• a hagyományosan "iskolai dolgozatos" (kötelező érettségi tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) dolgozataira a szaktárgyi munkaközösségek (az iskolavezetéssel egyeztetve) szabnak meg (gyakorisági, mennyiségi, értékelési, formai) normatív előírásokat és ezt éves munkatervükben rögzítik;
• a "rajzos tantárgyak" rajzfeladataival kapcsolatban a munkaközösség (évfolyamonként és tantárgyanként) egységes elvi szabályozásban állapodik meg és azt munkatervében rögzíti, kitérve a rajzok:
• - témájára,
• - kiadási-bemutatási-beadási-javítási (ellenőrzési-értékelési) határidőire,
• - terjedelmére, kivitelére,
• - esetleges számítási mellékleteire (kivitel, terjedelem);
• - a beadás (esetleges) halasztási-pótlási módjára;
• - értékelésének szempontjaira (egységes bélyegzőt használva) és részletességére.
• a laborgyakorlatokhoz egyértelmű mérési utasítást kell adni és olyan jegyzőkönyvi űrlapot, amely felesleges rajzi-adminisztratív teendőket nem igényel a tanulótól, s a mérés kiértékelését még az órán el tudja végezni (házi feladat nem adható);
• a műhelygyakorlaton gyakorlati feladatvégzés (a hozzá szükséges elmélettel) legyen az ellenőrzés-értékelés alapja;
• a számítástechnika tárgyból mágneslemezre rögzített tanulói állományokat a szaktanár nyomtassa ki, az így kijavított és értékelt dolgozatot viheti haza a tanuló. Ha ez nem lehetséges, akkor pontozólapot kell használni az értékeléskor.

 A félévi, év végi osztályzatok megállapítása

 A rendszeres ellenőrzés-értékelés normatív alapelveit -az előzők szerint követve- az adott érdemjegyek akkor tükrözik mindenki számára egyértelműen a tanulói előmenetelt, ha:

• azok az osztályozó naplóban naprakészen megjelennek (s ezzel egyidőben az ellenőrzőben is)

• az egyes -naplóban lévő- érdemjegyek egyenrangúak (egyformán számítanak)

A félévi, év végi értékelésnél, osztályozásnál:

• a naplóba (ellenőrzőbe) beírt érdemjegyek alapján kell osztályozni;
• a szakmai (tartalmi) minősítés joga és kötelessége a szaktanáré (ebbe a minősítési folyamatba a tanulót is be kell vonni);
• az osztályzat megállapításánál a fejlődési tendenciát - nevelési szempontból -  mérlegelni kell;
• az osztályozó konferencia (a közoktatási törvény értelmében, s az iskola hagyományai szellemében) a   tantárgyi osztályzatokat   "áttekinti", vagyis a kollektív bölcsességet érvényesíti, a reális minősítés érdekében;

A pontozási rendszer és az osztályzat konvertálása

Az objektív teljesítményértékelés nevelési és oktatási szempontból alapvető pedagógiai követelmény. Ezért kívánatos az írásbeli feladatokat olyan elemekre tagolni, amelyek:

• önálló értékelési egységként kezelhetők;
• minősítésük (értékelésük) során a szubjektivitás torzító hatása minimális.

Nagyon fontos ezen részfeladatok (elemek) értékelésénél:

• a helyes viszonyítási arány meghatározása;
• a tudáselem súlyának helyes minősítése (pontozása).

A fenti elveket igyekszünk a pontozásos értékelés révén érvényesíteni. Természetesen - még ezek után is - gondos mérlegelést, komoly pedagógiai-szakmai megfontolásokat kíván a pontrendszernek osztályzatokra (pontosabban érdemjegyekre) váltása.

a)   A tanulás-tanítási folyamatban végzett ellenőrzés-értékelés során alkalmazott pontozás érdemjegyre váltásának alapelvei:

• követelmény-támasztásunkban is legyen fokozatosság;
• mérlegelni kell a tanulók fejlettségét is;
• a tananyag (a dolgozat) "nehézségét" is tekintetbe kell venni;
• tisztán kell látni az ellenőrzött téma helyét-szerepét-jelentőségét a tananyagban, a tantárgyi rendszerben;
• az osztály, a csoport tanulóinak (egyéni és össz.) teljesítményét is számításba kell venni.

A szakmai munkaközösség további szempontokat is érvényesíthet, a konzultáción van a hangsúly.

b)   Az év végi ismétlések időszakában a tantervi követelményekhez kell igazodni az értékelés-osztályozás során.

c)   A záróvizsgák (érettségi, képesítő) pontozási-osztályozási normái -jórészt- központilag meghatározottak, s a jövőben ez még inkább így lesz.

Hétvégi házifeladat adás szabályai nem különböznek a hét közben adott házi feladatoknál.